Autóhitel, autó hitel

Jóval kevesebb új autót vásároltak 2009-ben Magyarországon, mint a korábbi években. Az ágazatot az ezredforduló után inkább a túlfűtöttség jellemezte többek között az olcsó, könnyen elérhető hitelek miatt. Idén már csekély fellendülést várnak az autóimportőrök.

2004 után megindult egy lassú csökkenés, amely­ből már érezhető volt a felvevői piac kifulladása. Később a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete is felismerte, hogy valamit lépnie kell a felelőtlen kihelyezések visszaszorítására, így egy 2009. januári hatállyal kiadott ajánlásában jelentősen szigorította a hitelezés feltételeit.

61 %-kal kevesebb (60 189 db) új sze­mély­gépjárművet értékesítettek hazánkban 2009-ben, mint egy évvel korábban.
Ezzel úgy tűnik, a léggömb kipukkant, a 2008-ban kialakult gazdasági válsággal pedig még nehezebb lett a devizahitelesek helyzete. A 2009-es év a Magyar Gépjárműimportőrök Egye­­sülete (MGE) szerint a hazai új gépjárműpiac mélypontját hozta. Bár az importőrök 2010 első felében is további visszaesést várnak, a piac helyreállításának megindulását már az év második felére datálják.

Így az év végére számításaik szerint a forgalombahelyezési darabszámok a tavalyi számok körül, valmivel azok felett alakulnak majd.

„A gépjárműértékesítők a finanszírozókkal együttműködve tudnak kilábalni a mélypontról.”
Erdélyi Péter, az MGE társelnöke

Piaci körkép hazánkról és Európáról

Az elmúlt évben jelentősen visszaesett hazánkban az autópiac, a 2008-as évhez képest 60 százalékkal kevesebb autó fogyott, pedig már akkor sem volt a legrózsásabb a helyzet. Az idei évben sem várnak látványos fellendülést a kereskedők, többnyire önmagukat is okolhatják az elszállt autóárak miatt.     

Az elmúlt évben rendesen elszálltak az autóárak, és ezt nem csak az adóváltozásokra lehet fogni, bizony az importőrök is emeltek, méghozzá nem is keveset. Ráfogták az árfolyamváltozásra és az áfa emelésre, de ne gondoljuk azt, hogy csupán ezek a tényezők játszottak közre. Akik folyamatosan figyelemmel kísérik az egyes modellek árait, azok bizonyára látják, hogy a 2010-es évet is újabb emelésekkel köszöntötték az importőrök, nem csoda hát, hogy egyre kevesebb modell fogy a piacon, annak ellenére, hogy folyamatos akciókkal próbálják a vásárlókat megnyerni. Számba vettük hát, hogy miből tevődik össze egy ma kapható új autó ára, és hogy mely tényezők miatt drágultak az autók egy év alatt 10-15 százalékot, továbbá az európai piacon is körbenéztünk.

Az ár összetétele:

Minden Magyarországra beérkező autóra az importőrnek ki kell fizetnie a regisztrációs adót és az általános forgalmi adót, ezen felül pedig még a saját nyereségük is tovább emeli az árat. Jó hír, hogy az adót nem adóztatják meg, vagyis a regisztrációs adóra nem kell további áfát fizetnünk. Arról pontos információink nincsenek, hogy az egyes kereskedések milyen struktúrában kapnak pénzt az eladott autók után, vannak, ahol az eladott darabszám alapján kapnak pénzt a kereskedések, de vannak olyan konstrukciók is, ahol az adott áron van százalékos haszna a kereskedőknek. Nehéz az egész rendszert átlátni, és nem is engednek betekintést az importőrök, így nem tudunk egy általános szabályt felállítani, hogy miként változnak az autóárak. Csak folyamatos árfigyelés mentén lehet követni, hogy az adott modell drágult vagy éppen olcsóbb lett. A tavalyi áfa emelés sem egyenlően érződött az egyes márkák áraiban. Voltak, akik már előre belekalkulálták ezt a téte lemelkedést, de voltak, akik csak később emeltek az árakon. Továbbá az árfolyam ingadozás miatt is változtak az autóárak, szerencsére most már hónapok óta stagnál az euró/forint árfolyam, így könnyebben tervezhető egy modell listaára. A kiszemelt példányunk esetében lejjebb megmutatjuk, hogy valószínűleg a kedvezőbb árfolyam miatt csökkent idénre a listaár.

A kiszemelt modell:

Az ár alakulása érdekében egy középkategóriás Ford Focus 1,4 Kombi Ambiente típust vettünk figyelembe, amelynek árát 2009 februárja óta figyelemmel kísérjük. Közel egy évvel ezelőtt, amikor a drasztikus forintgyengülés miatt egy euróért 300 forintot is elkértek, 3 883 000 forintba került a típus. Márciusban nem változott a listaár, sőt még áprilisban is tartotta az árat a Ford. Valószínű, hogy eddig a készletekből árult az importőr, mert májusban egy drasztikus emelkedés történt, már 4 399 000 forintba került ugyanaz az autó. A nyári áfa emelés során nem változott lényegében, azonban az év utolsó negyedében már 4 621 000 forintot kértek el a kereskedések a fapados verzióért. Akárhogy is nézzük, ez pontosan 738 000 forintos áremelkedés, amely 19 százalékos drágulásnak felel meg. Kíváncsi vagyok, hogy fél év alatt kinek növekedett ennyivel az autóra fordítható pénzmennyisége. Némi jó hír, hogy idén 200 000 Ft-os áresés történt, vélhetően az euró gyengülése miatt csökkentette a listaárat az importőr. Ezek csupán listaárak, az egyes kedvezmények ebből még lejönnek, azonban számos esetben csak akkor, ha hitelre vásároljuk az autót, és ilyenkor a végén jóval többet fizetünk természetesen. Mindenesetre kimondható, hogy az átlagfizetésekhez mérten jóval drágábbak lettek az új autók, ez betudható az adóváltozásoknak, az euró árfolyam erősödésének és a megnőtt gyártási költségeknek. A visszaesett kereslet miatt az egyes modellek előállítási költsége is megnőtt, és ez várhatóan addig marad így, amíg újra el nem érik a teljes kapacitást a gyártósorok.

Hazánk kontra Európa:

Magyarországot még inkább sújtotta a válság, hiszen az ország amúgy is labilis gazdasági helyzetben volt, így ez az autópiacra sem volt kedvező hatással, mint ahogy az sem, hogy a hitelintézetek megnehezítették a hitelfelvételt, így ez tovább csökkentette az eladások darabszámát. Természetesen akinek volt pénze, az kivárt, így alakult ki ez a katasztrofális teljesítmény. Míg Európa számos országában a roncsprémium segítségével újra fellendítették az autókereskedelmet, a magyar kormány úgy döntött, hogy nem vezeti be ezt az intézkedést. Ezeknek az eseményeknek tudható be hazánkban a 60 százalékos visszaesés, míg 2008-ban 152,884 gépjármű került új gazdájához, addig a tavalyi évben csupán 61,143 darab új autót értékesítettek a kereskedések. Európa a roncsprémium miatt mindössze -0,7 százalékos csökkenéssel zárta a 2009-es évet, és voltak olyan országok (Franciaország + 10,7%, Németország +23,2%) ahol növekedni is tudtak az eladások. Jellemzően a kelet-európai országok zártak jókora mínuszban, a legdrasztikusabb veszteséget továbbra is Izland könyvelhette el, ahol mindössze 2,132 darab gépjármű került új tulajdonoshoz a tavalyi évben, ez 79 százalékos visszaesés.

Mi várható a jövőben?

Sajnos nincsenek kecsegtető híreink az idei évvel kapcsolatban sem, annak ellenére, hogy a válság múlófélben van, és ez a hazai gazdaságon is kezd megmutatkozni. A gépjárműpiacot azonban tovább ronthatja a hitelfelvétel további nehezítése. Egy autókereskedőt faggatva megtudtuk, hogy pár hónapon belül további megszorításokat vezetnek be a bankok az autóhitelezésben, amely tovább nehezíti a helyzetüket. Mankót csak a flottaértékesítésekben látnak, ahol nem a magánszemélyeknek adják el új gépjárműveiket, hanem nagyobb cégek és állami megrendelések keretében tudnak értékesíteni több száz autót egyszerre. Annak ellenére, hogy ezzel az intézkedéssel a vásárlókat próbálják védeni a bedőlhető hitelektől, a gépjárműpiacot tovább hajtják a szakadék felé. Hamarosan nem lehet majd 10-20 százalékos befizetéssel új autót venni, és a törlesztési periódust is csökkenteni kívánják, nem lehet majd 10 éves futamidőre autót vásárolni. Ugyan nem gyökeresen az autóárhoz tartozik, de az emelkedő benzin és gázolajár is csak arra a döntésre készteti az autóvásárlókat, hogy elhalasszák a vételi szándékukat, hiszen sokan a garázsban hagyják most négykerekűjüket és inkább a közösségi közlekedést választják, már ha az rendeltetés szerint működik természetesen.

Márciustól többek között attól is függ a felvehető lakáshitel összege, hogy milyen devizában kéri az ügyfél. Júniustól pedig életbe lép az a kormányrendelet, amely a gyorskölcsönhöz jutást szabályozza. Mindezek célja, hogy megakadályozzák a lakosság eladósodását.

50 ezer forint gyorskölcsön, 30 hetes futamidőre, 366,37 százalékos THM-mel - így hirdeti konstrukcióját az egyik cég. Csakhogy a 366,37 százalékos THM miatt a futamidő végére 26500 forinttal többet, 76500 forintot fizet vissza az ügyfél. Ennek ellenére sokan keresik fel a gyorskölcsönt folyósító cégeket. A pénzügyi elemző azt mondja, gyakori, hogy egy korábbi lakás- vagy autóhitelt törlesztenek a kölcsönből.

Sajnos ezek az ügyfelek már nem tudnak bankoktól felvenni kölcsönöket, és kénytelenek pénzügyi vállalkozásokat felkeresni a hitelfelvételükkel. Itt a THM viszont akár 2-300 százalékra is rúghat – mondta el Rákóczi Zoltán pénzügyi elemző.

Nyártól szigorítanak a szabályokon. Júniustól egy ügyfél egy év alatt egyszer vehet fel olyan hitelt, aminek 65 százaléknál nagyobb a teljes hiteldíjmutatója, azaz a THM-je. Így akarják megakadályozni a tömeges eladósodást. Nemcsak a személyi kölcsönök feltételei szigorodnak. Egy kormányrendelet szerint március elsejétől a mostanitól több önerőre lesz szüksége annak, aki ingatlant akar vásárolni. Nem mindegy ugyanis, hogy az adós milyen devizában veszi fel a hitelt.

Forint alapú kölcsönnél a ház vagy lakás piaci értékének maximum 75%-a, euró alapú hitelnél 60%-a, míg más devizáknál legfeljebb az ingatlan értékének 45%-a vehető fel hitelként. A szakemberek szerint a szigorítás miatt ugyan valóban nem nő az eladósodottak száma, ám ilyen feltételekkel még kevesebben juthatnak saját lakáshoz.

A minimálbéresek egyáltalán nem tudnak hitelt felvenni, hiszen olyan mértékben szigorítják meg a feltételeket, hogy a jövedelmébe mindenképpen bele kell férnie a megélhetésnek és a havi törlesztőrészleteknek is. Ez pedig azt fogja jelenteni, hogy egy minimálbéres jövedelemmel rendelkező ember körülbelül 2-3 milliós hitelnél többet nem fog tudni felvenni – magyarázta Bajuszné Garancz Ibolya, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének irodavezetője.

Sőt, a bankok megvizsgálják, hogy az ügyfél mennyi hitelt tud visszafizetni. A jövedelmet és a fedezetet veszik figyelembe a pénzintézetek.

A belső szabályzat alapján megvizsgálják az ügyfelet egy hitelbírálati eljárásban. Meghatároznak egy limitet, ameddig az ügyfél hitelezhető – tájékoztatott Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője.

Így állapítják meg, mekkora az az összeg, amit a hitelt felvevő minden hónapban biztosan ki tud fizetni. Ez a szabály júniustól lép életbe.

Európában és a világban is a munkanélküliség az utolsó, ami javulni kezd a válságmutatók közül. A munkanélküliség javulására Magyarországon az év második felében számíthatunk - nyilatkozta Bajnai Gordon kormányfő a Dunántúli Naplónak abból az alkalomból, hogy részt vett az Európa Kulturális Fővárosa ünnepélyes megnyitóján.

„Van a világban egy nyolcvan éve nem tapasztalt gazdasági válság, amely Magyarországot különösen mélyen érintette, ezt mindannyian közvetlenül érezzük a bőrünkön. Egymillió hétszázezer embernek van devizahitele hazánkban, ők pontosan tudják, mit jelentett, amikor 317 forint volt az euró árfolyama. Most pedig 270 körül mozog, már egy jó ideje. De a vállalkozók is látják, hogy a jegybanki alapkamat 11,5 százalék volt a válság kirobbanása után, most meg 6,25 százalék” – emelte ki a kormányfő a bama.hu-n olvasható interjúban.

A cikk a hirdetés után folytatódik
„Azt gondolom, hogy a világválság idején nem kis eredmény, hogy már most érezhető a rövid távú stabilizálódás, a növekvő biztonságérzet, a feszültség- és kockázatcsökkenés. Ez természetesen még nem a felfelé ívelő szakasz. Egy dolgot tudnunk kell: Európában és a világban is a munkanélküliség az utolsó, ami javulni kezd a válságmutatók közül. Először rendbe jönnek a makró mutatók – ez történt Magyarországon –, aztán javul a vállalkozások helyzete, ez most indul, ezekben a hónapokban. A munkanélküliség javulására szerintem ez év második felében számíthatunk. De már látszik, hogy ez is bekövetkezik, ha maradunk a józan ész diktálta pályán.

Az a gazdaságpolitika, amely most zajlik, azt az esélyt teremtette meg, hogy 2011-től 3-4 százalékos növekedés legyen Magyarországon, és így mindenki a zsebén érezhesse a gyarapodást. Ezt áldozhatja fel az, aki ma felelőtlenül ígérget vagy gazdálkodik a következő időszakban.
Amikor azt mondja valaki, hogy a költségvetési hiányt elengedi, akkor azzal játszik, hogy egymillió hétszázezer családnak, amelynek devizahitele van, ellehetetleníti a lakás- vagy autóhitel törlesztését.
Ezzel nem szabad játszani, a Magyarország iránti bizalmat, amelyben mindannyiunk áldozata benne van, mindannyian megszenvedtünk érte, nem lehet eljátszani. Nem nagyon hiszem, hogy ezt meg merik tenni. Ha mégis, minden bizonnyal azonnal jön a kijózanító pofon a külföldi befektetőktől, és az elégedetlenség azoktól a polgároktól, akiknek a munkahelye, a lakása, az autója kerül veszélybe a felelőtlen gazdaságpolitika miatt.

Mindannyiunknak az a közös érdeke, hogy ezen a pályán maradva végre eljussunk oda, hogy Magyarországon minél előbb bevezethessük az eurót, mert az láthatóan nagyobb biztonságot jelent az országnak. De ez csak akkor fog menni, ha az abból a növekedésből fakadó pénzt, amely a következő években létrejön a mai döntések – adócsökkentés, nyugdíjrendszer és szociális rendszer átalakítás – következtében, nem fecséreljük, nem osztogatjuk el, hanem nagyon bölcsen beosztjuk. Úgy, hogy az ország gyarapodjon is, az adósságát is csökkentse, és jobb szolgáltatásokat tudjon nyújtani polgárainak. Ezt a pénzt ezért a múlt, a jelen és a jövő között kell bölcsen beosztani.”

A Jobbikról szólva a kormányfő elmondta: a demokráciának az a legnagyobb paradoxona, hogy a demokrácia biztosította szabadsággal élve a demokrácia ellenségei is időnként bekerülhetnek a hatalomba. „Láttuk ezt sokszor az elmúlt száz évben. Ezért mondtam azt, hogy a nagy politikai erőknek nem egymásban kellene keresni a támadható szélsőséges megnyilvánulásokat, hanem épp össze kellene fogni az igazi szélsőséges csoportok és ideológia ellen.”

„Világosan meg kellene mondani, ki az, aki fasiszta nézeteket vall, ki az, aki nem vállalható egy demokráciában, ki az, aki Magyarország ellensége. És ki az, aki minden vitája, harca ellenére mégiscsak a demokratikus versengés része. Az utóbbiaknak el kellene világosan határolódni az előbbiektől, és a többi demokratával együtt közösen kiállni. Arra használni politikai erejüket, politikai bázisukat, hogy világosan megmondják az országnak, mi az, ami elfogadható, mi az, ami túl van az elfogadhatón, ami Magyarországot a szakadékba taszítja. Mert a Jobbik nézetei erről szólnak.”

A Tubesre tervezett radar elleni megmozdulásokkal kapcsolatban elmondta: nem az a baj, hogy tiltakozás van, hanem az, hogy a pécsi önkormányzat nem veszi figyelembe a jogszabályokat.
„Hasonló a helyzet, mint a Suez-botrány idején. Ott sem a jogvita okozta a nemzetközi bonyodalmakat, hanem a vita elintézési módja, a bírósági út megkerülése. Tűzzel játszik, aki a jogszabályokat és a jogerős bírósági ítéleteket semmibe veszi. Mert előfordulhat, hogy a pécsi önkormányzat ugyanígy nem veszi figyelembe a jogszabályokat mondjuk a pécsi polgárokkal szemben, vagy az is előfordulhat, hogy valaki Péccsel szemben él hasonló jogellenes eszközökkel. Egy demokráciában a jogszabályoknak és a jogerős bírósági ítéleteknek megfelelően kell eljárni” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Drasztikusan, 60 százalékkal kevesebb új autót adtak el országosan, mint egy évvel korábban. A gazdasági válság miatt 2010-ben sem várnak jelentős fellendülést a kereskedők.

Változást csak az hozhat, ha a választások után a bankok kedvezményekkel lendítik fel a hitelpiacot.

Kínálat van, kereslet viszont alig akad a használt autók iránt. Pedig automata, full extra felszereltséget adnak már 2,5 millió forintért. Ebben a kereskedésben idén csak egy autóhitelt indítottak el.

A piacról azt lehet lemondani, hogy gyakorlatilag áll, úgy az új, mint a használt autók piaca, ettől lejjebb - úgy gondolom - már nem tudunk menni, így remélem, inkább felfelé fog menni – bizakodik Hosszú Ferenc autókereskedő.

Soha nem látott visszaesést könyvelhetett el az ágazat 2009-ben. Míg egy évvel korábban 174950 új autót adtak el Magyarországon, addig tavaly mindössze 70808-at. Ez 59,5%-os visszaesés.

A csökkenés márkánként változó. A Suzukinál több mint 67 százalékos volt a visszaesés, a Volkswagennél 57 százalék. A Renault országosan 48,7 százalékos csökkenést könyvelhetett el, míg a Seat több mint 73 százalékot. Ezért zárt be több debreceni autókereskedés is tavaly.

Ebben a szalonban az országos átlag felével, 30 százalékkal adtak el tavaly kevesebb autót, mint egy évvel korábban. A tulajdonos úgy számol, hogy az idei év második felében már megindul a piac, és tartható az országosan tervezett 70 ezer eladott autó.

Év végéig biztos, hogy ez a darabszám megvalósul, én inkább felé tippelnék, hiszen dolgozni, autózni kell, és ahogy konszolidálódnak ezek a kérdések, a gépkocsi-ágazat is helyre fog állni – vélekedik Ősz György autókereskedő.

A piac fellendülését akadályozhatja azonban, hogy januártól szigorúbb feltételekkel lehet autóhitelt felvenni. Forintalapú kölcsönnél a jármű értékének 20 százalékát, az eurónál 35 százalékát, míg egyéb devizánál a felét kell készpénzben kifizetni. Ennek ellenére a kereskedők abban bíznak, hogy az év második felében a bankok kedvezményeinek köszönhetően újra beindul az autópiac.

A nyáron indulhat a könnyített gépjármű-hitelezés. A napokban megjelent IRM-rendelet a hitelösszegekkel arányos, többsávos díjrendszert vezet be, és részben eltérő bejegyzési, illetve változásbejegyzési tarifákat rögzít a lakossági és a gépjárműkészleteket ily módon finanszíroztató gépjármű-forgalmazással foglalkozó céges felhasználók részére.

Így a legalacsonyabb – például 500 ezertől egymillió forintig terjedő – ügyértékeknél azonos, mindössze hétezer forint a közjegyzői díj és a költségtérítés, míg egyre feljebb haladva nő a különbség a gépjármű-kereskedők előnyére. Erre azért is van szükség, mert a készletfinanszírozott autókat mindössze néhány hónapig és nagyobb hitelösszeggel finanszírozzák. A tízmillió forintot meghaladó hitelnél a lakossági tarifa 39 ezer forint, míg a flottát terhelő díj nem éri el a 30 ezret.

A könnyített autófinanszírozásra a múlt év szeptemberétől ad a törvény lehetőséget. A szabályozás a hitelezői garanciák erősítését és a visszaélések megakadályozását célozza. Az adós elleni felszámolás vagy végrehajtás esetén a finanszírozott gépjármű csak jelzálogjog-alapítással szolgálhat biztosítékul. Ám mivel a gépjárműpiacon a vevő általában nem a hitelezővel, hanem a kereskedővel áll kapcsolatban, így a procedúra „macerás” és költséges a feleknek, ezért nem is élnek vele. Viszont hitelezői biztosíték híján nagy a kockázat: az autót – gazdájának mondjuk közüzemi tartozása miatt is – lefoglalhatják, elárverezhetik, a nyomott vételár miatt az ügyfél is, a hitelező is rosszul jár.

Az új szabályozás szerint az autót terhelő jelzálogjogot nem kell közokiratba foglalni, a nyilvántartásba vételhez elegendő a magánokirat is. A zálogjogot elektronikus úton, rövid idő alatt bejegyzik. A nyilvántartás nem lesz közhiteles, de a bejegyzés ugyanúgy biztosítja a hitelezőknek felszámolás esetén a kielégítési elsőbbséget, mint más jelzálogjogok. Így védelmet élvez a hitelező. A közjegyzői nyilvántartásból pedig bárki tájékozódhat arról, hogy a kiszemelt autót terheli-e zálogjog vagy sem.
A törvény végrehajtását szolgáló rendelet elsősorban amiatt késett, mert az időközben elfogadott új Ptk. 2011-től másfajta nyilvántartást vezetett volna be a gépjárműzálogjogra, így a jelentős befektetéssel létrehozott informatikai rendszer árának egy év alatt kellett volna megtérülnie. A Magyar Lízingszövetség szerint pedig így túl magasak lettek volna az eljárási díjak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Lízingszövetség közös fellépésének köszönhetően az év végére sikerült tető alá hozni az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosítást és az immár alacsonyabb díjakat tartalmazó végrehajtási rendeletet.

Napi szinten milliós károk
Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: másfél-két hónap alatt el tudják végezni a még szükséges informatikai munkákat. A rendszer azonban csak július elsejével – azaz kis híján egyéves késéssel – indulhat, ekkor lép hatályba a rendelet, ami elszomorítja a Lízingszövetséget. A huzavona ugyanis napi szinten milliós károkat okoz a tagoknak – mondta Lévai Gábor főtitkár. Ha a rendelet élne, a meglévő szerződéseket is át lehetne alakítani, így biztosítékhoz jutnának a hitelezők. Mivel erre egyelőre nincs mód, így megfontolandó lépésnek tűnik, ha az érintettek pénzügyi lízingszerződéseket kötnek a finanszírozókkal. A pénzügyi lízing teljes védettséget nyújt, az autó nem árverezhető el. Előnyös lehet azért is, mert január elsejével a gépjárművisszlízing illetékmentességet élvez. Ezt a megoldást a következő hetekben mérlegeli a szövetség.

Egyáltalán baj, ha kevés autó fogy? Úgyis annyira kevés a parkolóhely. Azonban van egy szint, ami alá nem kellene menni, egyszerűen azért, mert az ágazat belerokkan.

Az autókereskedelemnek azonban sikerült az idén az alá a bizonyos szint alá zuhannia. Ha igazak az előzetes adatok, akkor 2009 végéig körülbelül 78 ezer új személyautót adnak el a márkakereskedők. Ez nagyon rosszul hangzik. Pláne, ha hozzátesszük, hogy ebből körülbelül 18 ezret nem Magyarországon helyeztek forgalomba, hanem olyan országokban, ahol a régi autók lecserélését úgynevezett roncsprémium-programokkal támogatta az ottani állam. Vagyis a magyar vevőkhöz körülbelül 60 ezer új autó jutott el valójában.

Tagadhatatlan, hogy a válság nem jött jól az autókereskedelemnek, amely már az elmúlt két-három évben amúgy is elindult lefelé a lejtőn. Ennek oka leginkább az ország gazdasági helyzete volt, amely amúgy sem volt túl fényes. 2003-ban és 2004-ben még kétszázezer feletti darabszámban fogytak az új autók, majd lassú, de biztos csökkenés kezdődött. Annak ellenére, hogy a bankok öngyilkos finanszírozási konstrukciókat tukmáltak a vevőkre. Ez azt jelentette, hogy az autó értéke kevesebb volt a teljes futamidő alatt, mint a fennálló tartozás. Ha tehát az ember nem tudott törleszteni, nem csupán elvesztette az autóját, de még adós is maradt.

A forint összeomlása volt az első intő jel 2008-ban – az autóhitelek szinte kizárólag devizaalapúak voltak, ettől rögtön megnőttek a törlesztőrészletek. Erre senki sem számított, 2008-ban a mi külön bejáratú hitelválságunkat nyögte az autókereskedelem, igaz, utólag kiderült, hogy a 10 százaléknyi visszaesés nem sok. Abban az évben csak elment valahogy 158 ezer új autó.

Ehhez képest nagyon gyászos az idei 78 ezer.

Az sem mindegy, hogy felfelé ívelő, vagy lefelé szálló ágban vagyunk ugyanott: a hitelből virágzó eladások nyomán sok autókereskedés nyílt, persze ezek építését is hitelből finanszírozták, ahogy az udvarukon álló újautó-készletet is.

Ahogy verseny nőtt, úgy tűnt el az autókról a haszon. A kisautókat nem egyszer már profit nélkül adták el, de hitelre. A készpénzes vevőkkel szinte szóba sem álltak, a kereskedő a banktól jutalékot kapott, lényegében ebből származott a profitja. Illetve még abban bízhatott, hogy az eladott autó visszajön olajcserére, karambolos javításra is, munkát adva a szerelőiknek. A rengeteg kereskedés között azonban egyre több olyan kisebb cég is akadt, akik havi egy-két autó eladásából tengődtek.

2009 elején még úgy indult neki az összes importőr, hogy ez az év rosszabb lesz: akár 120 ezerre is csökkenhet a darabszám. Februárban már csak 100 ezret mondtak, márciusban pedig azt, hogy talán lesz 85 ezer. A végül 60-70 százalékos visszaesés mintegy kétszáz autókereskedés bezárását hozta magával, és azért csak ennyiét, mert a német és a szlovák roncsprémium-programok hoztak egy kis extra forgalmat.

A magyar kormány egy darabig hezitált, hogy indítson-e hasonló kampányt a régi romok lecserélésére, de végül győzött a szokásos ösztön, és nem tették. Azzal az indokkal, hogy a külföldi autógyártók járnának vele jól. Arról sikerült megfeledkezni, hogy van hazánkban egy pici, évi 300 ezer autó gyártására alkalmas gyár, valami Suzuki... és arról a sok tucat autóipari beszállító is kiesett a memóriából, akik exportra termelnek. Hozzátenném, a külföldi autógyártók tavaly rekordévet zártak például Németországban, ha csak a darabszámokat nézzük – pont az ottani roncsprémium-program miatt.

Azt nehéz megmondani, hogy ezzel hány ember került az utcára az autós szektorból, pláne, ha abba is belegondolunk, hogy a megmaradt autókereskedésekben is voltak leépítések. Az tény, hogy drasztikusan csökkentették költségeiket, leépítették a feleslegessé vált embereket és a raktárkészleteket. A magyar állam nem csak az elmaradt jövedelemadó-bevételek miatt járt rosszul, ott a munkanélküli segély terhe és bónusznak a hatalmas szociális probléma. Amellett, hogy az autók utáni regisztrációs adó és áfa sem folyt be a kasszába.

Lehet, hogy jó volt ez így – könyvelési szempontból. Biztos kiszámolták, hogy még így is kevesebbet bukik az állam, az egyének problémái pedig nem szokták túlzottan izgatni mifelénk a pénzügyminisztereket. Azt sem tudhatjuk, hogy a mesterségesen felszított keresletnek nem lenne-e meg a böjtje 2010-ben.

Bár, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete szerint így is jön a böjt, 2010-ben még kevesebb eladásra számítanak, tekintettel a külföldön véget érő roncsprémium-programokra: nagyjából 70 ezer darab új autó eladását tartják reálisnak. Lehet ezt szépíteni, de nem érdemes: ezen a szinten 1993-ban tartottunk, majd még egyszer visszaestünk az orosz válság begyűrűzése miatt, 1995-ben. Okkal kívánhatnánk, hogy 2010-ben végre valami jó gyűrűzzön már be, nem?

Nekem az is mindegy lenne, hogy honnan, keletről, vagy nyugatról.

A piacon az ACE European Group Limited Magyarországról való kivonulása után is maradt munkanélküliségi-biztosítás (Napi, 2009. december 8.). A Magyarországon 2003 óta működő Cardif Biztosítókat nem kedvetlenítette el az erre a termékre szakosodott versenytárs kivonulása. Kállay Benjámin vezérigazgató tájékoztatása szerint a főként lakossági hitelek mellé kínált élet-, rokkantság-, betegség- és munkanélküliség-biztosítást eddig több mint 500 ezer ügyfél vette igénybe a Cardif biztosítótól, ezen belül kétszázezer ügyfél jelenleg is biztosítva van munkanélküliség esetére is. A Cardif jelenleg egyedüliként kínál a magyar piacon autóhitel-fedezeti biztosítást, míg a jelzáloghitelek, áruhitelek, valamint hitelkártyák hitelfedezeti biztosításában piaci részesedése meghatározó: a teljes lakossági hitelpiac több mint 50 százaléka mögött megtalálható valamilyen Cardif-termék.

Több mint 60 százalékkal esett vissza idén az új autók eladása Magyarországon. Ez Európában a legrosszabb adat. A visszaesés miatt több mint 200 kereskedés ment tönkre. De nem csak az autókereskedőket viselte meg a válság. Több mint 40 ezer olyan ember van, akinek a pénzintézet visszavette a kocsiját, mert az adós nem tudta fizetni az autóra felvett hitelt.

Lettország az idén októberig 86,3 millió lati értékben exportált gépjűrművet, szemben a 81 millió latis importtal - ezzel az ország nettó autó-exportőr lett, annak ellenére, hogy saját autógyártással nem rendelkezik. Az exportált több mint 10 ezer autó többségét a bankok dobták piacra miután tulajdonba vették azokat a bedőlt hitelek fedezeteként - írta a Bloomberg.

A balti-államokban tevékenykedő legnagyobb pénzintézet, a Swedbank szerint ez a tendencia jövőre is folytatódhat, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya 2010-ben a várakozások szerint tovább emelkedik majd.

A lakossági hitelek zömét az jelzáloghitelek mellett az autóhitelek teszik ki Lettországban, ám a hazai gyenge keresletet mutató piacon nem lehet értékesíteni a bankok által visszavett járműveket. A lett használtautó-export elsősorban Németországot, Fehéroroszországot, Észtországot és Litvániát célozza meg.

A pangás ellenére sem lesznek olcsóbbak a kocsik

A szűkülő piachoz szokott magyar autókereskedőket is hideg zuhanyként érte, hogy tavaly hatvan százalékot zuhant a hazai piac. A roncsprémiumprogramok valamit javítottak a mutatókon.

A JATO Dynamics nemzetközi piackutató cég adatai szerint Magyarországon 61 ezer új személyautót és 10,7 ezer új kishaszonjárművet helyeztek forgalomba 2009-ben. Mellbevágóan keveset: az adatok 60, illetve 50 százalékos visszaesést jelentenek. Különösen a kis- és középkategóriás modellek eladásai estek, ami azért fontos, mert ezek adták a piac háromnegyedét. A Ford vezeti az összesített eladási listákat 9830 kocsival, ebből 2048 kishaszonjárművet értékesített (s ezzel ebben a kategóriában is első volt). A sze mély -autók nál továbbra is tartja elsőségét a Suzuki, melyből nyolcezernél többet helyeztek forgalomba tavaly. A legkeresettebb modell a Ford Focus (3304), a Suzuki SX4 (3084) és az Opel Astra (2050) volt. A kishaszonjárműveknél a Ford Transit (892) vezet a Nissan Navara (717) és a FIAT Ducato (629) előtt. A busz és nehéz-teherautó kategóriában a tavalyi mintegy ezerdarabos eladásnál valamelyest jobban teljesített a piac.

A mélyrepülés okaként a megemelkedett listaárakat emlegetik, ráadásul nehezen lehetett hitelhez jutni, márpedig a 2008-ban még 153 ezer darabos piacon az új autók 90 százaléka valamilyen finanszírozási konstrukcióban kelt el, míg a 2009-ben értékesített autók 90 százalékát készpénzért vették meg. A piac átalakulásának jele, hogy a roppant népszerű, nullaszázalékos kezdőrészlettel, 120 hónapos futamidőre deviza alapon folyósított autóhitelek felvevőinek egyre inkább fizetési ne hézsé gei támadtak. Már a kétszázezret is meghaladja 2003 óta a bedőlt autóhitelek száma, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorított, és a hitel összegét az autó árának 80 százalékában, a futamidőt pedig nyolc évben maximálta.

A JATO papírjaiban szereplőnél valamivel szebb adatokat mutat a kereskedők statisztikája, mert a nyugat-európai roncsprémiumprogramok idején sok külföldi magyar szalonokban vásárolt nettó áron, így majdnem minden negyedik autó német, osztrák vagy szlovák rendszámot kapott. A programok nagyjából 18 ezerrel növelték a forgalmat – ezek a külföldön forgalomba helyezett autók nem szerepelnek a JATO adataiban. Idén azonban nemcsak a statisztikából, hanem a kereskedők elszámolásaiból is hiányozni fog ez a mennyiség, mert a legfontosabb piacokon kifutottak a roncsautó prog ra mok. Mindezen hatások karcsúsításra vagy átalakításra kényszerítik a piacot: a tavaly még 1100 szalonból álló értékesítési hálózat 15 százaléka a szakértők szerint 2010-ben biztosan bezár vagy új tulajdonoshoz kerül.

– A két-három éve jellemzőkétszázezer darabos eladásokra még sokáig csak mint szép, de elérhetetlen eredményekre emlékezünk vissza – véli Horváth Györgyi, a JATO szakértője. Tavaly sok kereskedőnek a gyenge forintárfolyammal járó exportlehetőségek jelentették a túlélést. Idén viszont nem számít olyan olcsónak a magyar piac, mint tavaly, így biztosan csökken a kivitel. – Gyenge lesz az első negyedév, mert befejeződtek a készletet kisöprő akciók – mondja Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök elnöke. Szerinte a második fél évben indul majd felfelé a piac. Az év egészében nagyjából a 2009-es eredményekkel – talán picit jobbal – számolnak a piaci szereplők. A csökkenő kereslet ellenére nem várható árcsökkenés, mert a kereskedők tapasztalatai szerint engedményekkel sem tudnak komoly forgalomnövekedést elérni. Inkább tartják az árrésüket.

A használt autók piaca is döcögött

Négyszázezer darabra csökkent a magyar használtautó-piac, ami százezres csökkenésnek felel meg. Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke szerint az 1900 kereskedésből csak ötven zárt be véglegesen; többségük a nyugati országrészben. A kínálatot a fizetésképtelen ügyfelektől visszavett autók gyarapították, ugyanakkor ezúttal kevesebb autó áramlott viszsza a piacra az új kocsi vásárlásakor beszámított régiekből. Az is tény, hogy drasztikusan zuhant az import: a tavalyi kilencezer darab harmada a 2008-asnak. Itt is nőtt a készpénzes fizetők aránya: a vevők húsz százaléka rendezte így az ügyletet, ezért a hiteljutalékokból kevesebbet kasszíroztak a kereskedők. (B. J. )

Szigorúbbak lettek a hitelezés szabályai az autópiacon is, forintlízingnél minimum húsz százalékát, eurónál harmincöt százalékát, egyéb devizánál a kocsi piaci értékének felét képszénzben kell kifizetni. Ez jelentősen visszavetheti az autóvásárlást, aggódnak a kereskedők, kevesen tudnak ekkora önrésszel autót venni. De a használtpiacon van kibúvó: nagyobb összeget írnak a szerződésbe, mint amennyit a vevő fizet, a pénzintézetek ugyanis csak feltűnő aránytalanságot látva ellenőrzik a járművet.

Január elseje óta hatályosak a hitelezésre vonatkozó új, szigorúbb szabályok, de az egyik legnagyobb, használt autókat hirdető oldalon még mindig nagyon sok olyan hirdetést találtunk, amelyek 0–10 százalékos önerővel, akár 96 hónapos futamidővel ajánlottak hiteleket. Az ajánlatok egy része nyilván csak nem frissült pár nap alatt, de Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára szerint a 0–10 százalékos önerővel árult használt autók nem fognak eltűnni. Hiába a korlát, a kereskedők ismerik a kiskapukat.

A jogszabály azt mondja, hogy az autó piaci értékének valamekkora százalékánál nem lehet nagyobb a hitel, forintlízingnél például minimum húsz százelék önerőt kell felmutatni. A piaci értéknél azonban elég nagy lehet a szórás. Ezt az Eurotax katalógus alapján határozzák meg, itt azonban különböző korrekciós tényezőket figyelembe véve akár negyvenszázalékos eltérés is lehet azonos évjáratú modelleknél. Így a papíron húszszázalékos önrész a gyakorlatban simán lehet tíz- vagy akár nullaszázalékos. Tavaly december közepén megjelent egy PSZÁF-ajánlás arról, hogyan kell viszonyítani az Eurotaxhoz, ezt azonban a rendelet nem tartalmazza, így Lévai Gábor szerint még mindig van lehetőség a játékra.

Vegyünk egy példát! Az autó egymillió forintba kerül, a hitelhez minimum kétszázezer forint önrész kellene. Az adásvételi szerződésre 1,2 millió forintot írnak, ennek a húsz százaléka 240 ezer forint, vagyis a bank átutal 960 ezer forintot, a vevő kifizet negyvenezret készpénzben a kereskedőnek, és minimális önrésszel jutott az autóhoz. Ezt azért tudják megtenni a kereskedők, mert – ellentétben a lakáshitelekkel, amikor a bank az értékbecslővel megnézeti az adott ingatlant – a finanszírozók nem látják az autót. Lévai Gábor szerint a jelentős eltérések kiszűrhetők az Eurotax használatával, a kisebbek nem.

Az ilyen ügyeskedés persze felvetheti az okirathamisítás kérdését, vagy legalább azt, hogy a kereskedő hogyan rendezi könyvelésében a fenti példa szerint kétszázezer forint nem realizált, csak papíron ott lévő bevételt, de egy kreatívabb kereskedőnek ez aligha jelent gondot.

Az biztos, hogy a hét évnél hosszabb futamidejű hitelek és lízingek el fognak tűnni, azoknál ugyanis nem lehet trükközni.

Készpénzzel drágább

A használt autós hirdetéseket böngészve találtunk egy másik érdekes jelenséget is. Akadnak olyan hirdetések, amelyeknél a feltüntetett ár csak hitellel vásárlásnál érvényes, készpénzes vásárlásnál felárat számolnak fel. A jelenségnek az az oka, hogy a hitelt közvetítő autókereskedő jutalékot kap, és ezt az összeget tekinti a saját árrésének.

A finanszírozók közötti verseny eddig folyamatosan emelte a jutalékokat, a január 1-jétől életbe lépett PSZÁF-ajánlás azonban ezt is kockázatosnak ítéli, így a nagy jutalékkal kihelyezett hitelek után a finanszírozóknak többlettőkét kell képezniük. (A szabályozó logikája az, hogy a magas jutalék megalapozatlan hitelvizsgálatokat, így nagyobb kockázatot eredményez a hitelt folyósítónál.)

A pénzügyi salátatörvényben is van egy félmondat, amely szerint a lakossági hitelek után kifizetett jutaléknak arányosnak kell lennie a hitel futamidejével és minőségével. Lévai Gábor szerint ennek hatnia kell, valószínűleg megszűnnek a különbségek a készpénzes és a hitere vásárlások között.

Ezenkívül március 1-jén lép életbe a fogyasztói hitelekről szóló törvény, ez a lezárási díjat fogja megszüntetni. Ezt akkor kellett fizetni, amikor a vásárló korábban akarta kifizetni a tartozását. Az ügyfél kvázi büntetést fizetett, mert nem fizette ki a kamatokkal a kereskedő jutalékát.

80, 65, 50

Mint írtunk róla, a tavaly év végén kiadott kormányrendelet értelmében változtak a gépjármű-hitelezés szabályai is: a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb nyolcvannégy hónapnál, vagyis hét évnél. Forinthitelnél a hitel nem lehet több a jármű piaci értékének hetvenöt százalékánál, euróhitelnél a hatvan, egyéb devizánál a negyvenöt százalékánál. Lízingelésnél nyolcvan, hatvanöt és ötven százalék az irányadó szám.

A Lízingszövetség főtitkára szerint pozitív fejlemény, hogy megváltozott az eredeti, jegybanki koncepció, amely sokkal szigorúbb korlátokat vezetett volna be. A korábbi javaslat a futamidőt legfeljebb öt évre korlátozta volna, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel-fedezet arány forintban nyolcvan, euróban hatvankét, egyéb devizában negyven százalék lett volna.

A mostani rendelet forintlízingnél bevezetett nyolcvanszázalékos korlátjával a Lízingszövetség maximálisan egyet is ért. Nem tartják időszerűnek azonban, hogy a devizahitelezést ilyen mértékben szorítják vissza.

Esni fog a piac

A futamidőnél is a múlt év elején kiadott PSZÁF-ajánlást tartották volna jónak. Ez az ajánlás az autóhiteleknél minimum húsz százalékban határozza meg az önrészt, és nyolc évben maximalizálja a futamidőt.

Lévai Gábor főtitkár szerint már az év végén lehetett látni, hogy az ajánlás megtisztította a lízingcégek portfolióját. Hiába telt el alig egy év a bevezetés óta, a problémás autóhitelek nagy része az első évben dől be, mert az ügyfelek úgy gondolkodnak, hogy akkor még kevés veszteséggel tudnak kiszállni a hitelből, legfeljebb elveszik az autót, és vesztenek néhány százezer forintot.

A most életbe lépett rendelet szerint viszont legfeljebb hét év lehet a futamidő. Lévai Gábor szerint azonban akár ez az egy év futamidő-csökkentés is húsz százalékkal csökkentheti a finanszírozott autók számát.

Az önrész korlátozásának hatásairól sok számítás készült az elmúlt hónapokban, de a lízingcégek még sötétben tapogatóznak, mert egyéb tényezők miatt is csökken az értékesítés. A Lízingszövetség számításai szerint nagyjából harminc–negyven százalékkal csökkenhet a piac. Ezt azzal lehetne ellensúlyozni, ha csökken a jegybanki alapkamat, vagyis a forinthitelek valóban helyettesíteni tudják a devizahiteleket.

Azt azonban pozitívumnak mondta, hogy végre a törvényben is megjelent, hogy a lízing biztonságosabb, mint a hitel – lízinghez nagyobb önerőt is enged a jogszabály.

Az elmúlt évben jelentős drasztikusan kevés új autót adtak el Magyarországon, de 30 százalékkal kevesebb használt autót értékesítettek. A kereskedők szerint 2010-ben már jobb évük lesz, a vásárlóknak viszont rossz hír, hogy az új autók és a használt gépjárművek is drágulni fognak.

Úgy tűnik, az eddigi legkeményebb évet zárta Magyarországon az autóipar. A gazdasági válság miatt ugyanis alig vásároltak új autót az előző évekhez képest. A Jato Dynamics nemzetközi autóipari piackutató cég legutóbbi adatai szerint 2009 első tizenegy hónapjában 60,5 százalékkal 56.500 darabra csökkent az új autó eladások száma Magyarországon.

"Ez az adat a kilencvenes éveket idézi, 1996-ban adtak el hazánkban ennyi új autót" – mondta a Hírszerzőnek a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke. Mint Gablini Gábor mondta, 2009 nem az az év volt, amikor az emberek bele mertek vágni egy több millió forintos autó megvásárlásába. Éppen emiatt 200 kereskedés zárt be, és több ezer munkahely szűnt meg. 

Rossz évet zártak

Legrosszabbul szerinte azok kereskedők és autómárkák jártak rosszul, akik eddig az úgynevezett kamikaze-konstrukciókkal csábították magukhoz a vásárlókkal. Egy éve azonban már nem találkozhatunk olyan plakátokkal és hirdetésekkel, mint "most érdemes nálunk autót vásárolni, mert 0 százalékos önerővel 120 hónapos futamidővel is elviheti új autóját". A pénzügyi válság egyik hozama volt, hogy eltűntek ezek a konstrukciók a piacról. 

A GÉMOSZ elnöke azt mondta, hogy a hitelek bedőlése, az emberek eladósodottsága miatt egyre kevesebben mertek hitelre venni új gépkocsit, az év utolsó hónapjaiban ezért szinte csak készpénzzel fizető magánszemély vásárolt új autót. 

Gablini Gábor szerint ugyanakkor nem járt ilyen rosszul a használtautó-piac, igaz, ott is jelentős visszaesés volt tapasztalható. "Az új autók piaca 70 százalékkal esett vissza, a használt autóké pedig 25-30 százalékkal" – mondta lapunknak a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének. Fojt Attila szerint bár rendkívül nagy a kínálat, hiszen sokan akarnak megszabadulni autójuktól pénzügyi okok miatt, mégis egyre nehezebb találni jó minőségű használt autót. Korábban ugyanis sokan vettek új autót úgy, hogy az előző, 3-4 éves gépjárművűket beszámították, amit a kereskedő eladott. 

A gépjármű-kereskedők szerint egyébként 2009-ben elérték a mélypontot. Még ha idén nem is lesz akkora bumm, de jobb évet várnak. "A választások után visszatérhet az emberekbe a jövőbe vetett hit, egyfajta bizalmi trendre számítunk" – mondta Fojt Attila. Gablini Gábor is hasonlóan vélekedik, szerinte a gazdasági válságból kilábalva egyre többen mernek új autót vásárolni. Hiszen akik eddig kivártak, azok valószínűleg idén vesznek új autót. 

Drágulás várható

És éppen ezért valószínűleg drágábban juthatnak majd gépkocsihoz. Már a válság beköszöntével is drágultak az autók, 2010-ben azonban még többet kell majd fizetni az új és a használt autókért. "Magyarországon eddig is nagyon alacsonyak voltak az új gépjárművek árai, várható volt, hogy emelkedni fognak. És a nagy autógyárak is felismerték, hogy ez így nem mehet tovább" – mondta a Gémosz elnöke. Eddig ugyanis a gyárak azért adták olcsóbban hazánkban az autókat, mert sokat lehetett eladni. Most viszont, hogy harmadára csökkent az értékesítési volumen, ezért közel annyiért fogják adni, mint Nyugat-Európában. 

Fojt szerint a kereslet-kínálat kiegyenlítése maitt a haszált autó piacon is drágulásra kell számítani. Mint mondta, többen vesznek majd új és törésmentes jobb használt autót, emiatt pedig felfeé fognak menni az árak.

Idei utolsó ülésén a kormány módosította a lakossági hitelezés feltételeit. Többek között változtak a gépjárművekre vonatkozó szabályok is. A jövőben önrész nélkül nem lehet autót vásárolni hitelre.

A hitelesek nagyobb védelme érdekében a kormány maximálja a jelzálog- és gépjárműhitelek mértékét - jelentette be a kormányszóvivő. Szollár Domokos elmondta, a kormány idei utolsó ülésén döntött a körültekintő, felelős lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletről. Ennek célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést, mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat és viharállóbbá tegye a magyarországi hitelezési rendszert.

Az új rendelet értelmében többek között változnak a gépjármű-hitelezés szabályai is: a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, eurohitel esetében 60 százaléka, egyéb deviza esetében 45 százaléka. Lízingelés esetében 80, 65, 50 százalék az irányadó számok.

A változtatás persze csak tovább szigorítja a feltételeket, hiszen 2009 elején már a PSZÁF megtette az első lépést. A kockázatos hitelek mellé többlettőke-követelményt ír elő a szervezet a finanszírozóval szemben, ami a tőkeszükségletének 50-100 százaléka is lehet. Vagyis azóta jócskán többet kell fizetni, ha valaki olyan hitelt szeretne.

A hitel maximum összege a fedezethez képest (jelzálog és személygépkocsi esetén)

A rendelet jelzáloghitelekkel, illetve a gépjármű-hitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit március 1-jétől kell alkalmazni. Júniustól azonban tovább szigorodik a rendszer, akkor lép életbe a hitelezhetőségi limit.

A pénzügyi intézmények csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet.

Csak olyan hitelt adhatnak a bankok, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.

Ma Magyarországon mintegy 1 millió 700 ezer devizahitel van, szinte minden családra jut egy. Ám a gazdasági világválság hatására a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. A változtatások célja, hogy nagyobb védelmet kapjanak a devizahitelesek.

Az elfogadott rendelet a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személy részére nyújtott hitelekre és kölcsönökre, valamint pénzügyi lízingre vonatkozik.